Újabb, psoriasisra hajlamosító genetikai rizikófaktor

Újabb, psoriasisra hajlamosító genetikai rizikófaktort vizsgált egy nemzetközi munkacsoport. A Nature Genetics cikkét Dr. Berecz Margit ismerteti.

Deletion of late cornified envelope LCE3B and LCE3C genes as a susceptibility factor for psoriasis (Rafael de Cid és munkatársai)
Megjelent: Nature Genetics 41, 211-215(2009). 25 January 2009

A fenti közleménnyel kapcsolatosan – mivel egy hazai lap is tudósított róla –  többen érdeklődtek, ezért gondoltunk egy rövid ismertető közzétételére.

A nemzetközi munkacsoport spanyol, olasz, holland és amerikai psoriasisos betegeknél vizsgálta a Late Cornified Envelope – LCE – géneket. (Late cornified envelope: a szaruréteg legkülső rétege, külső hatásnak ellenálló, masszív burok, amit kívülről a lipid réteg vesz körül, véd a külső káros behatásoktól, gátként, „barrierként” működik.)

Az LCE géncsoportnak több tagja van, melyek a külső védő réteg, a stratum corneum fehérjéit kódolják. Ha a hám barrier sérül, ezek a gének működésbe lépnek, kijavítják a hibát, és helyreáll a normális működés. Ha hiányoznak, vagy rosszul működnek, az elszarusodási folyamat zavart szenved, a barrier működés hibás, „áteresztőbb” lesz. Következményeként lehetővé válik különböző psoriasist provokáló faktorok bejutása a hámba.

A közlemény, mint a címből is kitűnik, arról szól, hogy a LCE géncsoport két tagjának, a LCE3B és LCE3C génnek hiánya psoriasisra hajlamosít. (Valójában a gén töréséből fakadó fehérje-hiány az ok, a mRNS-t vizsgálták RT-PCR-rel.)

Kimutatták, hogy magának az LCE gén családnak a működése, ha a hám barrier sérül, psoriasisos betegeknél sokkal kifejezettebb, mint azoknál, akiknek nincs psoriasisuk. Ugyanakkor a család két tagja, az LCE3B, és LCE3C gén, psoriasisos betegeknél nem működik, hiányzik. Amellett azonban, hogy a két gén funkciója kiesik, hiányuk hatással van a LCE géncsalád többi tagjának működésére is.

Vizsgálataikból azt a következtetést vonták le, hogy psoriasisban az LCE3B és LCE3C hiánya miatt a hám barrier funkciója nem tud normálisan helyreállni, hiányuk az LCE géncsalád többi tagjának működését is kedvezőtlenül befolyásolja. Kóros fehérjék keletkeznek a szarurétegben, az elszarusodási folyamat hibás lesz, ami elősegíti a psoriasis kialakulását. Hiányuk tehát psoriasisra hajlamosít. Vizsgálataikból azt a következtetést is levonják, hogy a hám szerepe az elsődleges a pikkelysömör kialakulásában.

Kommentár

A psoriasis multifaktoriális kóreredetű, polygen öröklődésű betegség. Kialakulása tehát genetikailag meghatározott, vagyis veleszületett hajlamon alapul, de megjelenéséhez úgynevezett provokáló, kiváltó faktorok is szükségesek. A provokáló faktorok sokfélék. A psoriasis megjelenését mindazon betegségek is befolyásolhatják – társbetegségek -, melyben a psoriasisos beteg szenved. Krónikus bőrbetegség, melyre többek között jellemző a felgyorsult és tökéletlen elszarusodás, a barrier funkció zavara. A psoriasisos bőrben zajló történéseket gyulladásos és immunológiai folyamatok közvetítik. Az elszarusodási folyamatban, a barrier működés szabályozásában a LCE géneknek fontos szerepük van, hiányuk psoriasisra hajlamosíthat. A közlemény arra is választ keres, vajon a hámban történő elváltozások az elsődlegesek-e a psoriasis kialakulásában – szerzők ezt hangsúlyozzák, de gyakorlati megfigyelések is utalnak erre.

Több gént azonosítottak már, mely psoriasisra hajlamosít. A bőr barrier helyreállításában szerepet játszó, a szerzők által azonosított LCE3B és LCE3C hiány leírása fontos lépés a veleszületett hajlam mibenlétének, hátterének tisztázásban. Lényeges adat a psoriasis kialakulásának mechanizmusához, és reményt ad új kezelési lehetőségekre. A két gén hiányának kimutatása alkalmas lehet a psoriasisos hajlam vizsgálatára is.

Dr. Berecz Margit