Első vizit

Az első viziten, a részletes, személyre szóló értékelés előtt, mindig megkérdezem, mondhatok-e pár szót általánosságban is a pikkelysömörről.

Engedje meg, Kedves Olvasó, hogy most Önt is úgy tekintsem, mint akivel az első viziten találkozom. A psoriasis, bár nagyon gyakori, nem betegít meg mindenkit.

Ahhoz, hogy kialakuljon, több körülménynek kell találkoznia. A betegség megjelenésének alapja a veleszületett hajlam. Akinek ez nincs, soha nem lesz psoriasisa. A veleszületett vagy örökletes hajlam nem azt jelenti, hogy maga a betegség öröklődik. Csak a hajlamot hozzuk magunkkal, s ettől még nem lesz senki psoriasisos. A hajlam lehetőség, egy sajnálatos lehetőség. Azt jelenti, aki ezzel születik, annak egyszer, valamikor lehet (de nem biztos, hogy lesz is) pikkelysömöre.

Mit jelent a “valamikor”? Azt, hogyha hajlamunk van a betegségre, életünk bármely szakaszában megjelenhet. Ez az időpont mindenkinél más és más. Veleszületett psoriasis nincs. Születés után, az emberi életkor legvégső határáig, bármikor jelentkezhet, de vannak életszakaszok, amikor kimagaslóan nagy számban. Ez a provokáló faktorokkal is összefügg. Általában, a nagyobb hajlamú betegek psoriasisa jelenik meg korábban, gyermek vagy fiatalabb korban.

Mit takar a hajlam? Sajátságos elszarusodási zavart. Az elszarusodás, a bőr egyik tevékenysége, a hámrétegben, a bőr legfelső részében megy végbe. Nagyon vázlatosan úgy történik, hogy a legalsó sejtsorok, az alaprétegi sejtek egy része felfelé vándorol és eközben átalakul. Megváltoztatja alakját, megjelennek benne a szaru előszemcséi. A sejtek elvesztik magjukat, összelapulnak, és végül szarusejtekké válnak. Így képzik a szaruréteget, a bőr legkülső részét, mely leválik anélkül, hogy látnánk, ha befejeződött az elszarusodás folyamata. Ez 27 napot vesz igénybe, mely psoriasisban gyors és rövid, mindössze 4 nap. Szinte “szaladnak” felfelé a sejtek, nincs idő arra, hogy a szükséges változások megtörténjenek. Az elszarusodás tökéletlen lesz. A magok nem tűnnek el, a sejtek nem alakulnak át szarusejtekké, és nem kapnak “jelzést”, hogy minden rendben, leválhatnak. Maradnak a bőrön. A szaruréteg egyre vastagabb lesz. Fehér színű pikkely formájában láthatjuk a psoriasisos bőrtünet felszínén.

Erről kapta a betegség a magyar nevét: pikkelysömör. A fehér színt a szarulemezek közé szorult levegő adja.Az elszarusodás gyorsulása mellett, tömegében is több sejt képződik. Ezért nemcsak a szaruréteg, hanem az egész hámréteg vastagabb lesz.

Senki ne gondolja, hogy ilyen egyszerű az egész. A valóságban nagyon is bonyolult. Nem ismert még minden láncszem, de a psoriasis kialakulása nagyon sok ponton tisztázott.

A veleszületett hajlam nem egy, hanem több kishatású génhez kötött. Hatásuk mennyiségi, önmagában egyik sem, csak együttesen jelentenek kóroki szerepet.

Az Egyesült Államokban folyó Human Genom Project keretében óriási munkával térképezték fel az emberi kromoszómákat. Az 1-es, a 3-as, 4-es, 6-os és 17-es kromoszómán találtak psoriasisra hajlamosító gént (angol rövidítése: PSORS – PSORiasis Susceptibility). A 6-os kromoszóma rövid karján van a psoriasisra hajlamosító 1-es (PSORS1), a 17-es kromoszóma hosszú karján van a psoriasisra hajlamosító 2-es (PSORS2), a 4-es kromoszóma hosszú karján a psoriasisra hajlamosító 3-as (PSORS3), az 1-es kromoszóma hosszú karján a psoriasisra hajlamosító 4-es (PSORS4) és a 3-as kromoszóma hosszú karján a psoriasisra hajlamosító 5-ös (PSORS5) gén.

Ennek azért van nagy jelentősége, mert tisztázva a gének működését, esetleg kapcsolatát más génekkel, eljutunk a betegség lényegéhez, ami a kezelést is forradalmasíthatja.

A hajlam tehát csak lehetőség. Ahhoz hogy megnyilvánuljon és kirajzolja a jellegzetes bőrtüneteket, kell valami, ami felszínre hozza. Ezt teszik a provokáló faktorok: szerepük a veleszületett hajlam megjelenítése.

Psoriasis akkor lesz, ha a veleszületett hajlam és a provokáló faktorok együttese eléri azt a mértéket, amikor minőségi változás történik, vagyis egymásra hatásuk pikkelysömört eredményez.

Mi lehet provokáló faktor? Minden, ami a psoriasisra hajlamos bőrön pikkelysömört képes kiváltani. A psoriasisos bőr egy válaszra képes, hogy mindenre psoriasissal reagáljon. Bármilyen bőrbetegsége lenne egyébként, meglehet, hogy már a kezdetén, vagy bizonyos idő elteltével, majdnem minden bőrbetegség helyett psoriasis lesz. Ha ekcémás lenne, abból psoriasis lesz. A gombás bőrbetegség is pikkelysömör formájában jelentkezik, de ugyanígy a gyógyszerallergia, és még hosszasan folytathatnám a sort. Minden beteg tudja azt is, hogy sérülés vagy más mechanikai hatás is psoriasist vált ki.

A betegség változó időszakokban jelentkezik, de ismert tény, hogy bizonyos életkorban halmozottan. Ilyen a serdülőkor, amikor leggyakrabban a hajas fejbőrön kezdődik. Ennek oka egyszerű. A serdülőkori hormonális változások kedveznek a seborrhoea (fejbőr zsírosodás, korpásodás) kialakulásának. Pikkelysömörre hajlamo saknál a seborrhoea pikkelysömört provokál, psoriasisba megy át. Mivel a seborrhoea a pubertásban erősödik, és nagyon gyakori, mint provokáló faktor is gyakori.

A pikkelysömör csak bőrbetegség, a belső szerveket nem betegíti meg. (Esetenként ízületi gyulladással is együtt járhat.) Fordítva viszont igaz: különböző betegségek, még ha nem is súlyosak, ronthatják vagy provokálhatják a pikkelysömört. A cukorbetegség önmagában is provokálhatja, de azáltal is, hogy például gombás bőrbetegségeknek gyakran talajt ad, ami pikkelysömörbe mehet át. Sok epebeteg tapasztalja, ha panaszai fokozódnak, psoriasisa is romlik. Ez vonatkozhat a megfázásra és sok más betegségre is. A psoriasis azáltal, hogy más a betegségek kiválthatják, jelezhet, felhívhatja a figyelmet, hogy valami nincs rendben. (Ismétlem ez nem kell, hogy komoly betegség legyen). Persze a psoriasis szóródása, romlása, lehet egy rosszul megválasztott kezelés következménye is.

Kell-e diétát tartani? Olyan diéta, mely specifikusan javítaná vagy gyógyítaná a pikkelysömört, mai tudásunk és tapasztalatunk szerint nincs. Ha psoriasisos betegnek olyan betegsége van, amit bizonyos diéta javít, az elmondottak értelmében diéta hatására a psoriasis is javulhat, esetleg a bőrgyógyászati kezelésre is jobban reagál. Egy példa erre: sok évvel ezelőtt megfigyelték, hogy egyidejűleg gyomorfekélyben és psoriasisban szenvedő betegek ha szednek bizonyos gyomorfekély elleni gyógyszert, nemcsak fekélyük, de psoriasisuk is javult. Nagy volt az öröm, azt hitték, véletlenül megtaláltak a psoriasis gyógyszerét. Korán kiderült, hogy csak annak a betegnek javult a psoriasisa, akinek kezelésre szoruló fekélye volt. Akinek nem volt fekélye, hiába szedte a gyógyszert, a pikkelysömörre hatástalan volt. Ez mai tudásunk szerint érthető. Az aktív gyomorfekély provokáló faktor lehet, javulása a psoriasist is javíthatja. Ugyanez vonatkozik más, diétára szoruló betegségekre: epebetegségekre, bélbetegségekre. Ebben az esetben nemcsak a gyógyszer, hanem a diéta is jótékony lehet a psoriasisra, amiatt, hogy ezen betegségeket is javítja. Az elhízás, más betegségekre való hajlamosítás révén nem tesz jót a pikkelysömörnek sem, tehát a testsúlycsökkenés javíthatja vagy kezelhetőbbé teheti a psoriasist. Persze, ez nem azt jelenti, hogy sovány embernek nincs és nem lesz pikkelysömöre.
A kérdésre tehát azt válaszolhatom: akkor ajánlott diétázni a pikkelysömörös betegnek, ha olyan betegsége van, ami indokolja.

Kétségtelen, hogy a környezetünkben lévő káros anyagok, akár megesszük, akár más módon hatnák ránk, nem tesznek jót. Ezek közé tartozik az alkohol, a dohányzás is. A káros környezeti anyagok nemcsak a pikkelysömörös betegnek, de mindenkinek ártanak. A divatos méregtelenítő kúrákkal az a baj, hogy “vaktában” írják elő a szigorú diétát, minden betegnek ugyanazt. Az egészséges életmódra törekvés a psoriasistól függetlenül is hasznos.

Kétségtelen a világon ma még sehol nincs olyan kezelés, mely a psoriasist véglegesen gyógyítaná. Tünetmentesíteni viszont lehet. Erre többféle lehetősége van a bőrgyógyásznak. A legmegfelelőbb kezelés kiválasztása függ a psoriasis típusától, a kísérő betegségektől (milyen más betegsége van még a psoriasis mellett), az életkortól, nemtől is. Ennek mérlegelése a bőrgyógyász feladata.

Nagyon lényeges hogy a beteg korrekt felvilágosítást kapjon a kezelésekről, ezt kérje is! Azért hangsúlyozom, mert több esetben előfordult, hogy a beteg kapott valamilyen tablettát vagy injekciót, de nem mondták meg, mit tartalmaz. Minden betegnek legelemibb joga, hogy tudja, mit vesz be. Névtelen gyógyszert ne fogadjanak el, hiszen a szó valódi és átvitt értelmében is a saját bőrükről van szó. A psoriasis képe sokszor sugallja a bőrgyógyásznak, mi lehet a provokáló tényező, és célszerű azt megkeresni. Kezelése vagy kiiktatása nem jelent feltétlen tünetmentességet, de hatékonyabbá teheti a bőrgyógyászati kezelést.

Előfordul, hogy a provokáló faktor nem található meg. Természetesen, ez esetben is lehet eredményesen kezelni a betegséget.

Itt ér véget az első vizit. A következőre is várom Önöket!

Dr. Berecz Margit